Tea és zsíros kenyér a szolidaritás éjszakáján (fotókkal)

A hozzám lépõ férfi zakót s hozzáillõ nyakkendõt visel. Ápolt, udvarias, szabatosan fejezi ki magát. És hajléktalan. Tamás Istvánnal pénteken találkoztunk a zalaegerszegi sportcsarnok elõtt.

A szolidaritás éjszakáját idén a szokásos Dísz tér helyett a sportcsarnok elôtt rendezték meg - Fotó: Ohr Tibor

 

Egyre gyûlnek sorstársai a téren felállított sátor köré, ahol teával, zsíros kenyérrel kínálják õket, István pedig szolgáltatja az aláfestõ-zenét.

– A téli idõszakban a szállón 85-re bõvítjük az amúgy 70 férõhelyet, hogy 15-tel többen tölthessék ágyban az éjszakát a zimankós napokon – tudjuk meg Németh Andrástól, a gondozási központ vezetõjétõl.

Elmondja még, a konyhán 110 adag ételt osztanak ki naponta, s emellett az utcai szolgálat pokróccal, hálózsákkal, gyógyszerrel, lábbelivel látja el a fedél nélkülieket. A szálló mintegy 100–120 lakója mellett további 50–70 ember él az utcán, behúzódva elhagyott épületekbe, lépcsõházakba. A programot dr. Baracskai Józsefné, a Vöröskereszt Zala megyei igazgatója nyitotta meg, s a Fáradt angyalok színjátszó kör Forró nyomon címû elõadását is láthatták az érdeklõdõk. Akikbõl túl sok nem akadt. 

 

Fotó: Ohr Tibor

Fotó: Ohr Tibor

 


FORRÓ NYOMON A FÁRADT ANGYALOK 
A Fáradt angyalok színjátszó kör két éve jött létre, két segítõ, Herczeg Beatrix és Király Melinda ösztönzésére. Utóbbi elmondja, az ötlet egy karácsonyi mûsorból nõtte ki magát, ám azóta több darabot is bemutattak. Elsõként a Bohóckönnyek címût, ami egy vak kislányról szólt. A történetek gyakran saját élethelyzeteiket dolgozzák fel, ilyen az izgalmas-érzelmes Forró nyomon címû is. A hajléktalanok szívesen szerepelnek, játszanak. Tán mert addig sem a saját életüket élik.  

 

Fotó: Ohr Tibor

Fotó: Ohr Tibor