A fedél nélkül élõk ellátása most mindennél fontosabb

2010. február 7. December óta folyamatosan tele vannak a hajléktalan szállók, de ez nem jelenti azt, hogy a Magyar Vöröskereszt zalai szervezete által mûködtetett két bentlakásos intézményben, az egerszegiben és a kanizsaiban ne tudnának újabb lakókat fogadni. A szûkös elhelyezésnél is nagyobb probléma ugyanis, hogy még mindig vannak, akik fedél nélkül dacolnak a téllel, s a legnagyobb fagyok idején se mennek be a szállóra. Nagykanizsán 1991 óta az összes hajléktalan ellátási intézményt a Vöröskereszt mûködteti, csaknem két évtizede állami normatív támogatással. Antal Istvánnétól, a Vöröskereszt területi vezetõjétõl tudjuk, hogy a 35 férõhelyes kanizsai hajléktalan szállón és éjjeli menedékhelyeken (20 a nõknek, 30 a férfiaknak), a családok átmeneti otthonában, valamint a 40 fõs nappali melegedõn napjainkban is telt ház van, de szükség esetén tudnának újabb jelentkezõket fogadni a novembertõl április végéig mûködõ 25 fõs téli krízis szállón is. - Összesen 160 hajléktalan van az ellátási rendszerünkben, akik intézményi kereteken belül töltik napjaikat, de az utcai szociális munkások jóvoltából az utcán élõkre is jut figyelem - mondta a vöröskeresztes szakember. - A novembertõl induló, s április 31-ig tartó, szintén normatív támogatásból mûködõ teajáratunk minden évben azokat a hajléktalanokat érinti, akik ilyen vagy olyan okok miatt, de nem akarnak bemenni a szállóra. Napi rendszerességgel meleg teát, konzervet, zsíros vagy vajaskenyér, illetve szendvics formájában energiautánpótlást, továbbá meleg téli holmit kapnak, s persze arra vonatkozó bíztatást, hogy legalább télvíz idején bemenjenek a szállóra. - Nem csak azokat a hajléktalanokat látjuk el, akikkel a teajárat során napközben találkozunk, a többieket is felkutatjuk, felajánlva segítségünket - mondta Both Gábor, aki szociális munkás szakon végzett a fõiskolán. - Élelmet, meleg ruhát, cipõt és takarókat viszünk, hivatalos ügyek intézését, receptre gyógyszer beszerzését vállajuk, s megpróbáljuk meggyõzni õket arról: legalább most jöjjenek be a szállóra. Amikor isznak, akkor kötekednek, de esténként a helyükön várnak minket. Egy középkorú nõ azért nem jön be a szállóra, mert fél a cigányoktól, s félti az intim szféráját. Kartondobozokon fekszik, a hideg ellen védekezve nejlonokba tekeri magát és takarókba burkolózik, késõn fekszik, s kora reggel már a Vásárcsarnokban melegszik. - Vannak veszélyes személyek, akik ittasan rendszeresen verekednek - mondta Árvai Sándor, aki 2001-tõl szociális munkás s most teológus hallgató. - Látókörünkben 40-50 utcán élõ ember van, s bár vannak átutazók, a többség régi ismerõs. A krízis szállóra sikerült 5-6 embert behoznunk, akik rügyfakadáskor már mennek is ki, mert a szabadságot kedvelik. - Engem kitiltottak a szállóról, mert azt mondják, agresszív vagyok - mondta teát kortyolgatva egy fiatalember, aki súlyos testi sértésért ült börtönben. - Budapestrõl jöttem Kanizsára, lépcsõházakban meg itt-ott húzom meg magam, s szerencsére anyám is néha fõz rám. - Kartonpapírokon alszom egy padon, jól beburkolózva, hogy ne fázzak - mondta kissé akadozó nyelvvel az kaposvári férfi, aki egy nõ miatt jött Kanizsára. Aztán a szerelem elmúlt, így maradt a pad. Megjárta õ is a börtönt, s alkalmi munkákból, például favágásból él. - Még jó, hogy itt kapunk kaját, lehet, hogy egyébként éhen halnék! A kanizsai hajléktalanok a jól ismert helyeken várják rendszeresen érkezõ teajáratot - Régóta élek az utcán, de lehet, hogy ma este bemegyek a szállóra - mondta Aladár, aki a máltaiaknál szokott reggelizni, esténként pedig vacsoráért könyörög. - Egy kis asszonyt szeretnék, akihez odaköltözhetnék, ez minden vágyam. - Ismét beadtuk a mûködési engedélyt a Dózsa utca 75. szám alatti, évek óta hagyományos, 25 fõs téli krízis szállóra, ami nagy hidegben meleg fedelet, s tisztálkodási lehetõséget is biztosít az utcán élõknek - folytatta Antal Istvánné. - Gyûjtöttünk nekik plédeket és vánkosokat, ami a krízishelyen is jó szolgálatot tesz. Kényszeríteni persze senkit nem tudunk a szállóra történõ beköltözésre, s a meleg holmi, a takaró és a vánkos a csillagos ég alatt alvóknak is kijár. Antalnétól hallottuk: amennyiben a krízisszálló is megtelik, a vöröskeresztesek a hajléktalan szálló nagy társalgójába és széles folyosóira is tudnak kihelyezni pótágyakat és matracokat, annak érdekében, hogy amikor tombolnak a mínuszok, mindenki feje fölött fedél legyen. A Sugár utca 28-ban található Vöröskereszt adományhely minden kedden és csütörtökön 8-10-ig nyitva van, a rászorulók ott is átvehetik azt a meleg holmit, ami lakossági adományból származik. Sajnos még mindig akadnak olyanok, akik saját tapasztalataik vagy mások elbeszélései miatt nem veszik igénybe az éjjeli menedékhelyet, de bejárnak mosni vagy tisztálkodni. A szállón vannak példás körletek, ahol mindenkinek igénye a rend, s persze olyanok is, melyek lakóiról lerí az igénytelenség. A Vöröskereszt kanizsai átmeneti szállója meleget, ételt és biztonságot nyújt a rászorulóknak Fotó: Szakony Attila - Negyven éve az utcán élek, s másfél éve vagyok itt, mert Laci bácsi behozott - mondta Imre, kezében egy újságpapírból sodort cigivel. - Olajbányászként dolgoztam, s akkor siklott ki az életem, amikor a feleségem megcsalt. Alkoholfüggõ vagyok, s az a legnagyobb gondom, hogy itt nem lehet inni, benne van a házirendben. Amikor este bejövök, elveszik tõlem a piát, s csak a reggeli távozáskor kapom vissza. Laci bácsi amúgy az átmeneti szállót vezetõ Barbarics László, aki elmondta: mivel a lakók zöme alkohol problémával is küzd, tényleg ez a legnagyobb gondjuk, még a deviánsokat is szó nélkül elviselik. Zalaegerszegen a Hajléktalanok Átmeneti Gondozási Központja szakmai vezetõje, Kardos Ádám elmondta: a Hock János utca végén lévõ szálló éjjeli menedékhelye télen 45 férõhelyes, ám ott december óta folyamatosan 50-54 fõ hajtja álomra a fejét. A jövedelemmel rendelkezõk 40 fõs átmeneti szállója is fullon van, akárcsak a Családok Átmeneti Otthona, ahol jelenleg 14 család, összesen mintegy félszáz fõvel él. Nappali melegedõjük, népkonyhájuk és utcai szociális munkásaik is vannak, s hajléktalanokat segítõ diszpécserszolgálatot mûködtetnek, mely a 92323-000-s telefonszámon a nap 24 órájában elérhetõ, így a krízisautójukat a helyszínre küldve, nyomban tudnak segíteni a bajba jutottakon. Kelemen Valéria jegyzete: Messze még a tavasz Télvíz idején is sokan inkább a szabadban, de szabadon élnek, ezért nem költöznek be sem a hajléktalan, sem a téli krízis szállóra. Arról, hogy õk se maradjanak magukra, az utcai szociális munkások gondoskodnak, akik nélkül, bizony, már jópáran megfagytak volna. De ne higgyük azt, hogy ezzel minden el van intézve, s a teajáratos élelmiszerrel és meleg holmival kipipálhatjuk ezt a kérdést! Ezen a télen hazánkban már több mint harmincan megfagytak, s nem csak hajléktalanok, többen ugyanis a saját házukban fagytak halálra. Mindez intõ jel lehet arra, hogy figyeljünk jobban egymásra, különösen a saját környezetünkben élõ szegényekre. Mert messze még a tavasz.